A KOMODI SRKNY

A komodi ris varnuszt (Varanus komodensis) meglehetsen ksn, csak 1912-ben rta le a tudomny szmra Major P. A. Ouvens, a buitenzorgi (Jva) botanikus kert vezetje. A helybeliek kzremkdsvel sikerlt ngy pldnyt beszereznie. A komodi “srkny” mretei tekintlyesek: testhossza elrheti a 3 mtert, tmege a 135–165 kilogrammot. Tojsai 20 dekagrammot nyomnak, ezeket a fldbe rejti, ott kelnek ki. Az jszltt varnuszok 25–50 centimter hosszak. Mindssze htszz–ezer pldnybl ll npessge ma szigor vdelmet lvez, de az llat helyzett nagyban veszlyezteti, hogy zskmnyllatait (a szarvasokat, a vadsertseket) a helyi lakossg is vadssza. Mint a fentiekbl kiderlt, az ris varnuszok ragadozk, de a nagyobb llatokon kvl halat, ktlteket s hllket is zskmnyolnak, st, a dgt sem vetik meg. Tpfogazatukkal hatalmas darabokat szaktanak ki ldozatukbl; tgulsra kpes torkukon pedig rgs nlkl, egyben csszik le a falat. Az llat ngy erteljes lba (t-t ers karommal az ujjain) ppoly veszlyes fegyvere, mint vastag, hossz farka. Gyorsan mozog, kitnen mszik, klnsen a fiatal pldnyok rejtzkdnek szvesen a lombozat srjben. Az ids s nagy test egyedek inkbb sziklaregekbe, lyukakba, barlangokba hzdnak. Hitelt rdeml hrek szerint az ris varnuszok olykor gyerekekre is rtmadnak, ezrt meglep, hogy az llatkertekben tartott pldnyok rvid idn bell kezess vlnak. A Frankfurtban l varnusz pldul kutyaknt kvette az poljt. 1968-ban Jva szigetn a Surabaja llatkertben sikerlt tenyszteni, igaz, flig szabad kifutban. E szaporulatbl kerltek az llatok Baselbe is, ahol felvtelnk kszlt. |